induktív közelésterzékelő
A fizikai érintkezés nélküli, induktív közelégi érzékelő egy nem érintkező elektronikus eszköz, amely felismeri az objektum jelenlétét vagy hiányát. Az érzékelő alapvetően egy váltakozó mágneses mező, amely egy olyan térben jelenik meg, ahol folyamatosan fordítja a irányát, és akkor indukál áramot, valamint méri a mező változásait, amikor vezetékes anyag közeledik. Az egyik fő jellemzője a részek helyzetének észlelésére vonatkozik; mások közé számítanak a számlálás és a biztonsági alkalmazások gépekhez a kártevő hatások elkerülése érdekében. Emellett említésre méltóak a technológiai jellemzők, például a robust tervezés, amely porral, vízzel és rezgéssel küzd, valamint a háztartóanyagok és méretek sokfélesége különböző ipari környezetekhez. Az alkalmazások közé tartoznak a raktári közösségek (automatikusan kiterjedő támasztógép), a mikroelektronikai gyártók, akik apró komponenseket gyártanak, a folyamat-ellenőrzési és hőmérséklet-felmérési eszközök, ahol a pontosság és megbízhatóság fontos, valamint sok más terület.