fényérzékelő működés
Egy fényérzékelő, más néven fotoelektromos érzékelő vagy fotocella, egy kifinomult elektronikus alkatrész, amely érzékeli és reagál a fényerősség változásaira. A működés alapvető elve a fényenergia átalakítása fényelektromos hatáson keresztül elektromos jelekké. Ezek az eszközök általában egy fénykibocsátóból, például LED-ből vagy lézerből, valamint egy vevőből állnak, amely rögzíti a visszavert vagy megszakított fénysugarat. Amikor a fény eléri a fényérzékeny felületet, elektron-lyuk párokat hoz létre, amelyek fényerősséggel arányos elektromos áramot generálnak. A modern fényérzékelők speciális funkciókkal is rendelkeznek, mint például állítható érzékenység, digitális szűrés, valamint különböző érzékelési módok, beleértve az átsugárzó, visszaverődéses és diffúz érzékelést. Különböző fénytartományokban működhetnek, a látható fénytől az infravörösig, így sokféle alkalmazásra alkalmasak. Ipari környezetben a fényérzékelők kiemelkednek az objektumfelismerésben, számlálásban, pozicionálásban és minőségellenőrzésben. Elengedhetetlenek az automatizált gyártósorokon, biztonsági rendszerekben és fogyasztási cikkek elektronikájában. A technológia továbbfejlődött, olyan intelligens funkciók beépítésével, mint az öndiagnosztika, hőmérséklet-kompenzáció és digitális kommunikációs protokollok, biztosítva ezzel a megbízható működést nehéz körülmények között.